Borban az igazság

Tarsoly Józseffel, Eger város hegybírójával az egri borvidék természet adta értékeiről és a kulturált borfogyasztásról beszélgettünk.

– Milyen földrajzi adottságok jellemzik az egri borvidéket?

bor– Az Egri Borvidék a 22 magyar borvidék közül a negyedik legnagyobb, területe közel 6000 hektár. Nagymértékben különbözik más borvidékektől, a Bükk védelmet nyújt az északi hideg ellen, viszonylag állandó hőmérsékletet biztosít, ugyanakkor a nappali és éjszakai hőmérséklet különbségének köszönhetően a borokban nagyon szép savgerinc jön létre. Ezt a vidéket változatos talajtakaró jellemzi a barna erdőtalajtól egészen az agyagig. A talaj határozza meg azt az ásványosságot, amely megmutatkozik a borokban. A borvidék rendkívül sokszínű földrajzi adottságánál fogva sokféle bort tudunk termelni a könnyű, finom fehértől a nagytestű vörösborokig. Még a természetes édes desszertbort is meg tudjuk termelni.

A földrajzi adottságok mellé társul a szőlészborász szakértelme. A bor maga a természetesség, a maga útját járja, ebben a folyamatban egy egészséges, jó évjárat esetén a jó borász olyan, mint egy bába. Talán sokan nem tudják, az újvilági, tehát Európán kívüli bortermelésben rengeteg mesterséges beavatkozás mellett bevett gyakorlatnak számít, hogy a „fogyasztóbarát” íz elérése érdekében akár pl. gumiarábikumot is hozzáadhatnak a termékhez. A magyar borászat a természeti adottságoknál fogva tud kiváló borokat előállítani, nincs szükség ízfokozókra, a talajból önmagában is különleges nedűt nyerünk. Már csak ezért is fontos, hogy borfogyasztóként ne hagyjuk magunkat becsapni, bízzunk a helyi földben, és legyünk elfogultak a magyar gazdákkal.

– Miért igyunk bort?

– Ismeretes a mértékletes borfogyasztás számos előnyös hatása. Nem véletlenül mondják szakrális italnak a bort, az íz- és zamatanyagok jótékony hatással vannak testre és lélekre egyaránt. Ismeretes, hogy hosszú ideig jó egészségben a mértékkel ivók élnek. A magyaros ételekhez kifejezetten kell a vörösbor zsírbontó hatása, ezért jó volna a zéró toleranciát megszüntetni. Baj korábban sem azokkal volt, akik az ebédhez egy-két pohár bort elfogyasztottak, hanem azokkal, akik bármit és bármennyit megittak.

A lelki hatások közül talán érdemes kiemelni a bor stresszoldó hatását és közösségteremtő erejét. A bor kiváló „kvaterka-ital”, elfogyasztásához idő kell, beszélgetni lehet mellette. De megemlíthetjük itt a „fröccskultúrát” is: Jedlik Ányos jóvoltából rendelkezésünkre áll a szódavíz, nyári melegben pedig talán nincs is egészségesebb ital egy pohár fröccsnél, amelynek elfogyasztása szintén alkalmat adhat az ismerősökkel, barátokkal való együttlétre.

– Mit tapasztal, mennyire tudatosak a magyar fogyasztók?

– A déli államokhoz képest nagy lemaradásban vagyunk. Azért, hogy ez megváltozzon, még az elődöm, dr. Dula Bence idejében kezdtünk el alapfokú borismereti kurzusokat tartani végzős középiskolásoknak osztályfőnöki óra keretében. Azt szeretnénk, hogy a fiatalok alapvető ismeretekkel rendelkezzenek nemcsak a borokról, hanem a borvidékről is, arról, hogy hol a helyünk a világban. Először gyakran találkoztunk közönyösséggel, ami aztán másfél, két óra múlva nagyot változott. A fiatalok kérdezni kezdték, illetve elmondták, hogy egy-egy kóstolás során mit éreznek. Így sok fiatalt sikerült borbaráttá tennünk a sokkal károsabb szerekkel szemben.

Bimbó Melinda

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2010. 9-10. számában.