Az Evangéliumban a Megváltóról nemcsak mint az Isten fiáról olvashatunk. Jézus születésének története Máriával, Józseffel, a szálláskeresés nehézségével, az állatokkal és az örvendező pásztorokkal a világrajövetel mélységesen emberi és természetes mivoltát emeli ki. A szülés, születés megéléséről és méltóságáról Tóthné Hasilló Annamária szülésznővel beszélgettünk.

– Hogyan tudja lelkileg segíteni a nőket a szülés során?

– Sokan a szüléstől, a vajúdástól való félelem miatt igénylik, hogy velük legyek. Leginkább a fájdalomtól és a kiszámíthatatlanságtól való félelem az, ami a nőket gátolja, ennek oldásában sokat lehet segíteni. Maga a jelenlét a legfontosabb, az, hogy éppen akkor és ott megtegyem a tőlem telhetőt a megszületés segítésében és az anya szülésének segítésében is. Akinek rutinná válik a munkája, az nem tudja ezt megélni. Ilyenkor nem arra gondolok, hogy a jövő héten hová megyek, hanem éppen ahhoz kapcsolódom, ami történik.

Fontos, hogy az anyák érezzék, nincsenek egyedül, hogy el vannak fogadva. Adjanak hangot, ha jólesik; ha kiabálnak, ha nem, el van fogadva az ő szülésük egész folyamata. Az empátia, a beleérző képesség gyakorlása az, ami egy szülésznőnek fontos lehet a vajúdás segítésében: akár szavak nélkül is rá lehet érezni, hogy a másiknak mire van szüksége. Ha az empátia megvan, akkor alakul ki az a fajta hitelesség, amelyben bízva a szülő nő el meri engedni magát. Ez a bizalom oda-vissza működik, erősítjük egymást, harmonikus együttműködés alakul ki közöttünk, szinte beleolvadok én is ebbe a vajúdási folyamatba.

A szülés-születés körül dolgozó szakembereknek a jelenlétre a szó testi, lelki és szellemi értelmében egyaránt szükségük van. Az embert ennek a hármas egységnek a figyelembevételével szemléljük. Így máris jogosnak találjuk az újszülött igényeit, köztük azt, hogy a gyermek ne csak fizikailag szülessen meg, hanem lelkileg is megélhesse, hogy a kinti világban is biztonságban érezheti magát. „Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy a biztonság és az elfogadás alapélményével szülessen a gyermek a világra.” Andrek Andrea pszichológus szavai ezek, mélyen egyetértek vele, és munkámat ennek az irányelvnek jegyében végzem.

 

– Hogyan lehet „a biztonság alapélményével” világra jönni? Mit tud a tudomány arról, milyen újszülöttként a világra jönni?

– A méhen belüli világ más, mint a méhen kívüli. A magzat folyamatosan hallja az anya szívhangját a méhen belül. Olyan ez neki, mint nekünk a nap. Éppen ezért fontos számára a szívhang megtapasztalása a világra jövetel utáni percekben is. Ennek meghallása, és a bőrkontaktus, szemkontaktus megléte alapvető. Az anyja teste melegíti, hallja a hangját, a szemébe nézhet, ettől felbátorodik, automatikusan rugdalózni kezd, mert megvannak azok a veleszületett képességei, amelyek segítségével el tud jutni az anya melléig, és ha hagyják egy kicsit megpihenni, a szopási reflex automatikus működésbe lépésével szopni kezd. Az anya mellén a magzatvízhez hasonló szagminta található, ezt a gyerekek felismerik, így indul be a szopás. Azt, hogy ez egy kórházi osztályon végbemehessen, külön kérni kell. A szűkebb szakmai ismereteken túlmenően a saját születésélmény megtapasztalása és feldolgozása nagymértékben segítette a munkámat abban, hogy minél inkább képes legyek megérteni és segíteni az újszülöttet a világrajövetel során.

Bimbó Melinda

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2006. 12., decemberi számában.

HASILLÓ ANNAMÁRIA SZÜLÉSZNŐ, NEMZETKÖZI LAKTÁCIÓS SZAKTANÁCSADÓ HONLAPJÁT ITT TALÁLJA:

Hasilló Annamária szülésznő, nemzetközi laktációs szaktanácsadó