INA MAY GASKIN: ÚTMUTATÓ SZÜLÉSHEZ
Jaffa Kiadó, Budapest 2006

„Minden egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban…”

Ady Endre írta ezeket a sorokat a Kocsi-út az éjszakában című versében. Nyugodtan kijelenthetjük, 1909 óta nemhogy javult volna, épp ellenkezőleg, sokkal rosszabb lett a helyzet. Ez úgy igaz a tudományok széttöredezettségére, mint a hétköznapi élet színtereire. Egy olyan társadalomban élünk, amely éppen az élet legfontosabb dolgaival nem tud mit kezdeni: a születéssel, a munkával, a nemzéssel és a meghalással. Egyiknek sincs méltósága az életünkben, vagy ha mégis, azt gyakran az árral szemben úszva, szakemberek, ismerősök rosszallása mellett, kizárólag a saját erőnkkel szerezzük meg.

Számos kórházban még ma is „elmebetegnek” nyilvánítja a kórházi személyzet azokat a családokat, akik haldoklójukat haza szeretnék vinni. Az utóbbi évtizedekben Magyarországon Polcz Alaine és a hospice-mozgalom nagyon sokat tett azért, hogy a mai magyar társadalom a betegséget és a halált az élet természetes részeként tartsa számon, és akár kórházi, akár otthoni környezetben megadja az eltávozónak kijáró méltóságot.

SZÜLÉS, SZÜLETÉS, LÉT ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

Habár a szülészeteken szintén több lényeges változás tapasztalható, pl. szülésre felkészítő tanfolyamok, apás szülés, rooming-in stb., még mindig rengeteg a tennivaló annak érdekében, hogy a szülés, születés az egészséges élet szerves részét képező méltóságteljes eseményként következzen be a családok életében. Nemcsak az egészségügyi ellátáson kell változtatni, hanem az emberek hozzáállásán is.

Ez a két esemény ma elválik a mindennapoktól, az otthon természetességétől, és a kórházakba tevődik át. Azoknak, akik félnek szembekerülni saját létezésük tudatával, létük értelmességének kérdésével, az intézményesített ellátás – látszólag – megkönnyíti a dolgukat. Könnyebb egy idős hozzátartozót kórházba dugni, mint az otthonápolást felvállalni. Ugyanígy sokaknak sajnos nincs igényük arra, hogy felkészüljenek és megéljék annak szentségét, hogyan lesz egy párból család, hogyan lesz egy testből kettő. „Az orvosok majd megoldják” – gondolják, és saját testük ösztönös működéséről vajmi keveset tudva nem tartanak arra igényt, hogy saját erejükből megszüljenek egy gyermeket.

NŐI BÖLCSESSÉG ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN

Az Egyesült Államokban létezik egy farm, ahol a nők nem félnek a szülésétől, hihetetlen mennyiségű tudást halmoztak fel, és adnak át egymásnak a szüléssel kapcsolatosan. Ezen a farmon működik Ina May Gaskin, a neves, nemzetközi szaktekintélyű bába, akinek egyik könyve, az Útmutató szüléshez magyarul is hozzáférhető a Jaffa Kiadó jóvoltából.

A könyv egyszerre szól az érdeklődőkhöz, szülőképes korú nőkhöz és a szakemberekhez.
A kötet első részét születéstörténetek képezik: fiatal és kevésbé fiatal nők, asszonyok nagyon személyes, mélyen megrendítő és időnként humoros módon emlékeznek vissza arra, hogyan jöttek világra gyermekeik, milyen érzésekkel teltek meg, milyen különös testi élményeket éltek át a vajúdás és a szülés óráiban.

A kötet második része egy olyan, laikusok által is jól olvasható anyagot foglal magában, amely a női test szülés közbeni működésének sajátosságairól ejt szót. Ennek a blokknak a fejezetei a szakemberek számára is tudnak újat mondani, és minden egyes fejezet után rövid szakirodalom igazítja útba az adott téma iránt mélyebben érdeklődő olvasót. Gaskin ebben a részben ismerteti többek között azt a róla elnevezett technikát, amellyel a szülőcsatornában vállaikkal elakadt kisbabák komplikációmentes világra jövetelét lehet segíteni.

A könyv utolsó részét egy Függelék képezi, amely tartalmazza az idegen kifejezések magyarázatát, az Anyabarát Szülészeti Kezdeményezés programját és célkitűzéseit. Ugyanitt megtalálható a magyarországi és amerikai szervezetek jegyzéke és elérhetősége, továbbá angol és magyar nyelvű folyóiratok, könyvek és videók listája.

Sepp képe a Pixabay -en.

MIT TANULHATUNK INA MAY GASKIN KÖNYVÉBŐL?

Ina May Gaskin könyvének és egész életművének legfontosabb üzenete az, hogy a nőknek hinniük kell abban, hogy testük bölcs módon működik, és képes egy gyermek kihordására és világra hozatalára. Azok a nők, illetve párok, akik hisznek ebben, és megteremtik annak feltételeit, hogy a szülés–születés biztonságos, bizalomteljes, nyugodt légkörben mehessen végbe, nemcsak egészségügyi, fizikai történésként élik meg gyermekük világra jövetelét, hanem megnyitják magukat a létezés szentségének befogadása előtt. A szenvedés, a küzdés olyan értelmet nyer, amely megszenteli életüket, megérkező gyermekükkel való kapcsolatukat, és felvértez az élet sok későbbi kihívásával szemben.
A kötetben egy asszony így ír szülésélményének későbbi jelentőségéről: „Beszélni szoktam a gyermekeimnek a fiam születéséről, mert tudom, hogy ez a szülésélmény segített át a házasságom sok nehéz évén – hiszen egy nagyon sérülékeny és megszentelt területen erősítette meg a bizalmat.” A szülés azon lehetőségek egyike, amelyek révén az egészség az egész-séget, a teljességet is jelentheti, a saját életét aktívan alakító, testéért, lelkéért, szeretteiért felelősséget vállaló, sorsával szembenéző ember létét.

Bimbó Melinda, pszichológus

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2006. 10. októberi számában.