Biológiai meghatározottság és személyes szabadság

CSÁNYI VILMOS: AZ EMBERI VISELKEDÉS
Sanoma Könyvkiadó, Budapest 2007

A neves etológus könyve bevezető részében említi meg, hogy munkáját a széles olvasóközönség számára írta egy korábban megjelent könyve,  Az emberi természet átdolgozásaként. Annak idején az eredeti szándéka az volt, hogy a pszichológiával, szociológiával, filozófiával, teológiával stb. foglalkozó szakembereknek olyan egyetemi tankönyvet készítsen, amely átfogó képet nyújt a humánetológiáról. Megdöbbenten tapasztalta ugyanis, hogy az embertudományokkal foglalkozók jelentős része vajmi keveset tud az evolúcióról. Az emberi természet oly mértékű érdeklődést váltott ki a biológiában nem járatos olvasók körében is, hogy szükségessé vált a kötet átdolgozása a szélesebb olvasóközönség számára.

A CSOPORT

Jelen kötet gondolatmenetének egyik lényeges, visszatérő eleme a csoport. A különböző majomfajok társas életén keresztül bepillantást nyerünk a genetikai adottságok és a környezet változatossága révén alakuló életközösségek tarka sokféleségébe. A makákók, bonobók, páviánok, csimpánzok csoportszerkezetének, a csoporttagok (hím-nőstény, anya-kölyök, domináns-önalávető) szokásainak ismertetése lehetőséget ad arra, hogy a szerző bemutassa, hogyan használja ki egy-egy faj a lehető legadaptívabb módon a biológiai meghatározottsága (pl. testméret) és a környezeti feltételek (pl. rendelkezésre álló táplálék mennyisége) szabta lehetőségeket. Azok a leírások, amelyek az emberszabásúak „elmeolvasó tevékenységéről”, vagyis a fajtársnak tulajdonított szándék kigondolásáról vagy éppen az eszközhasználatról szólnak, ahhoz segítik hozzá az olvasót, hogy emberként a természet részeként lássa magát, olyasvalakiként, aki rokon a majommal és a többi élőlénnyel is.

Pszichológus blog: Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés - recenzió

 

ÖNZETLENSÉG

A szerző szerint az emberek és az állatok közötti különbségek közül a leglényegesebb talán a közösség kialakításának képessége, igénye. Míg az állatoknak csak csoportjaik vannak, az emberek olyan közösségeket alkotnak, amelyekért gyakran hajlandóak az életüket is feláldozni, saját érdekeiket a csoport érdekei mögé helyezni. Darwin az ember származásában a moralitást vélte a legfontosabb evolúciós tényezőnek. Míg az állatoknál az altruizmus csak a rokonok között működik, mivel a saját élet veszélyeztetése a másikért így biztosítja mégis a gének továbbadását, addig az embernél a segítségnyújtás nem korlátozódik a közeli rokonokra. Ugyanakkor megfigyelték, hogy az emberi csoportokra az önzetlenség oly mértékben jellemző, amilyen mértékben a csoport tagjai ismerték egymást. E tekintetben az ipari társadalmak zárják a sort.

TÖRZSI VISZONYOKTÓL AZ IPARI TÁRSADALOMIG

Csányi kritikusan szemléli a modern társadalmak „fejlődését”. Az evolúció törzsi, vérségi kapcsolatok alapján szerveződő kisebb közösségekre „hitelesítette” az embert. A törzsek, nagycsaládok helyett családok, majd nukleáris családok jöttek létre. A nagyobb létszámú csoportok felülről szervezettek, és gyakran kis létszámú hatalmi érdekcsoport működteti őket. Azzal együtt, hogy a szerző elismeri, hogy az egyedüllét megélése nagy változatosságot mutat (vannak, akik jól, egészségesen tudnak így működni), soha olyan mértékű elidegenedettség, elmagányosodás nem jellemezte az emberiséget, mint ma.

AZ EGYSZEMÉLYES CSOPORT SZEMÉLYES KULTÚRÁJA

Az egyre szűkülő csoportméret legkisebb elemére, a magányosan élő emberre használja Csányi az „egyszemélyes csoport” fogalmát. A nagyobb csoport sok nemzedékén átadódó csoportnormák helyett az „egyszemélyes csoport” un. „személyes kultúrát” teremt magának. A sokféle csoport ugyanis lehetőséget teremt más kulturális normák megismerésére és átvételére. Így a hagyomány átvétele helyett az „egyszemélyes csoport” kutyul magának „személyes kultúrát”: átveszi, ami jöttében-mentében megtetszik neki teljesen idegen kultúrákból.

A modern fogyasztói társadalom működéséről szóló fejezetek valószínűleg nem ajándékozzák meg új gondolatokkal az olvasót. Érdekes viszont az a szemszög, amellyel a témához közelít. Csányi Vilmos nem hisz a felülről szerveződő csoportokban. A jól működő csoport mindig alulról szerveződik, vérségi alapon.

SZABADSÁG. TÖRTÉNETISÉG

Felmerül a kérdés, ha jelentős mértékben meghatározzák a viselkedésünket a génjeink, fajunk biológiai adottságai, van-e szabadságunk, vagy egy Isten helyett az evolúció determinizmusa érvényesül mindenben, amit teszünk.

A szerző határozottan amellett foglal állást, hogy az ember szabad. Döntéseit maga hozza, és maga is kell, hogy vállalja érte a felelősséget. Biológiai adottságaink velünk születettek, nem tehetünk jobbat annál, mint hogy megpróbáljuk ezt elfogadni, és ennek talaján célokat kitűzni magunk elé. A személy a személy története. Az ember e történet számos pontján döntési helyzet elé kerül, ahol lehetősége van arra, hogy maga írja a saját történetét.

A könyv szerkezete jól tagolt, azzal együtt, hogy az egyes részek egy gondolati ívet követve építenek egymásra, a fejezetek önállóan is megállják a helyüket: az olvasó kedvére kalandozhat bennük a témák iránti érdeklődését követve. A humánetológia iránt érdeklődő olvasó egy tömör, a 2000 utáni évek tudományos, illetve tudományos ismeretterjesztő írásait felsoroló listából böngészhet magának újabb, izgalmasnak ígérkező olvasnivalót.

Bimbó Melinda, pszichológus

A cikk a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2008.5-6. május-júniusi számában jelent meg.