Mindfulness – jelentudatosság

JON KABAT-ZINN: BÁRHOVÁ MÉSZ, OTT VAGY. ÉBERSÉGMEDITÁCIÓ A MINDENNAPI ÉLETBEN
Ursus Libris, 2009.

Zuhanyozás közben gyakran gondolkozunk különféle dolgokon, elmerülünk azokban az élményekben, amelyekben aznap volt részünk, vagy amelyeknek épp előtte állunk. Így aztán előfordulhat, hogy gondolatban akár egy egész munkaértekezletet is megtartunk a tus alatt. Közben pedig észre sem vesszük, ahogy a bőrünkön végigcsurognak a cseppek, nem érezzük a víz hőmérsékletét, és a hangját sem halljuk. Sok időt, akár egy egész életet is el lehet tölteni úgy, hogy mindig valahol máshol vagyunk, mint ahol életünk pillanatról pillanatra zajlik, s ezzel akár sokat veszíthetünk azokból a jelen pillanatban adódó lehetőségekből, amelyek segítségével mi magunk kormányozhatjuk életünket. Magyarországi látogatása alkalmával ezzel a példával tette érthetőbbé akkor megjelent könyvének témáját Jon Kabat-Zinn, a Massachussetts-i Egyetem Stresszcsökkentő Klinikájának alapítója.

mindfulness

Az utóbbi néhány évben az akadémikus pszichológia berkeiben a nemzetközi konferenciák előadásai, kerekasztal-beszélgetései előszeretettel járnak körbe egy viszonylag új fogalmat, amelynek angol elnevezése: „mindfulness”. Magyarul nagyon nehéz találóan visszaadni e szó jelentését, Veszprémi Krisztina „éber figyelem”-nek fordította, Kulcsár Zsuzsanna a „jelentudatosság” kifejezést találta rá a leginkább megfelelőnek.

A fogalom egy belső állapotot jelöl, egy nyitott, befogadó figyelmet. Amikor jelentudatosak vagyunk, képesek vagyunk figyelmet szentelni annak, ami a jelen pillanatban van, teljes tudatossággal, anélkül, hogy ítélkeznénk, okokat keresnénk vagy következtetéseket vonnánk le belőle. Egy olyan figyelmi állapotról van szó, amelyben tudatosan kiélesítjük érzékszerveink működését a külvilág felé, engedjük, hogy az észlelés során beérkező információ elérje a tudatunkat, hagyjuk, hogy hasson ránk, és akár aztán tovább is söpörjék új észleletek, érzetek anélkül, hogy reflektáltunk volna rá. Nem engedjük, hogy ebben a folyamatban azok az automatizmusok teret kapjanak, amelyek segítségével berögzült sémáink működésbe lépnek, emlékeink felbukkannak, nem engedjük, hogy „csípőből válaszoljunk” az adott helyzetre az ehhez tapadó érzések, gondolatok hálójában.

Ez az állapot, mely pl. meditáció során érhető el, a zen buddhizmusban gyökerezik, innen vette át a pszichológia kb. harminc évvel ezelőtt az Egyesült Államokban. Két kutató, Ryan és Brown az ezredforduló tájékán kifejlesztettek egy kérdőívet is a jelentudatosság mérésére, és e mérőeszközzel végzett kutatásaikban arra jutottak, hogy a jelentudatosság átélésének gyakorisága együtt jár a pszichés jólléttel, és negatívan korrelál a különböző neurotikus betegségekkel, a stresszel, a múlt felé fordulással, a visszatérő gondolatok okozta szorongással, lehangoltsággal jellemezhető belső állapotokkal.

Jon Kabat-Zinn alkotta meg azt a módszert, amelynek segítségével azok is viszonylag könnyen elsajátíthatják és gyakorolhatják a jelentudatosságot, akik a keleti filozófiák iránt nem különösebben érdeklődnek, testi-lelki jóllétük érdekében mégis tenni szeretnének valamit.

Így indult útjára az MBSR-tréning, amely a jelentudatosságra épülő stresszcsökkentő módszert jelent. Jon Kabat-Zinn első tréning csoportjaiban sok krónikus betegségekben szenvedő, stressznek és fájdalomnak kitett ember vett részt, akiknek zöme arról számolt be, hogy közérzetük jelentősen javult, tüneteik elviselhetőbbek, más emberekkel való kapcsolatuk sokat változott, kevésbé érezték magukat magányosnak, elszigeteltnek. Az MBSR azóta nagy népszerűségre tett szert, a módszer igazoltan jótékony hatással bír különböző betegségben szenvedők életminőségére.

Sőt, mi több, rákbeteg csoportokkal végzett kutatások során azt találták, hogy a jelentudatosság elsajátítása és gyakorlása megnöveli az ölősejt-aktivitást, más, az immunrendszer működéséért felelős anyagokat jótékonyan szabályoz, normalizálja a stresszhormonként emlegetett kortizol elválasztásának mintázatát, a saját nemnek megfelelő mértékben optimális szintre állítja be a melatonin és DHEA hormonok termelődését.

Magyarországon jelenleg az Országos Onkológiai Intézetben, a Veszprém Megyei Kórházban és egy-egy budapesti helyszínen (pl. magánrendelés keretén belül) tartanak MBSR-tréninget. Könyv segítségével azonban 2009 óta minden érdeklődő bepillantást nyerhet a jelentudatosság világába nálunk is.

Jon Kabat-Zinn az Ursus Libris gondozásában megjelent Bárhová mész, ott vagy könyve egy közel 300 oldalas kis kötet. Első része a jelentudatosságot, vagy más néven éber figyelmet mutatja be, a fogalmat a buddhista gondolkodásmódba beágyazva. E rész számos támpontot nyújt önismereti munkájukban, testi-lelki harmóniájuk elérése útján azoknak, akik a keleti spiritualitástól függetlenül érdeklődnek a jelenben élés iránt.

A második rész ismerteti azokat a gyakorlatokat, amelyek segítenek az éber figyelem elérésében. A gyakorlatokat végző személyek – akik a Próbáld ki! alcímmel ellátott útmutatásokat követő olvasók is lehetnek akár – direkt figyelmet szentelnek a testi érzéseiknek, gondolataiknak és érzelmeiknek, és megtanulják elkülöníteni ezeket a hozzájuk társított tulajdonságoktól és értékelésektől. A gondos és tárgyilagos megfigyelésen keresztül megtanulható, hogyan ismerjük fel a fájdalom, harag stb. érzések kezdetét, és hogyan növelhetjük azoknak a stratégiáinknak a körét, amelyek segítségével sikeresebben küzdhetünk meg a bennünket érő nehézségekkel.

A könyv harmadik része az elméleten és a gyakorlaton túlra nyújt kitekintést, azt mutatja meg, milyen jelentősége lehet a jelentudatosságnak a mindennapokban, például az orvos-beteg kommunikációban.

Bimbó Melinda, pszichológus

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2010. 11-12., november-decemberi számában.