A ZENE RECEPT NÉLKÜL IS KAPHATÓ

Platón filozófiájában a művészeti ágak között kitüntetett helye volt a zenének, mivel az ókori filozófus úgy vélte, a zene bír a legnagyobb befolyással az emberi lélekre. Dr. Konta Ildikó klinikai szakpszichológus, kiképző zeneterapeutával a zeneterápiáról beszélgettünk.

– Mivel foglalkozik a zeneterápia?

– A zeneterápia nem zenélni tanít, hanem a zenét használja fel ahhoz, hogy a magzati kortól egészen a halálba kísérésig hassunk az emberi lélekre. A katarzis elérése a cél, mert ettől várható változás. A zeneterápia lehet egyéni vagy csoportos, lehet aktív: pl. éneklés, hangszeres foglalkozás, táncterápia, festés zenei háttérrel, és lehet ún. passzív, befogadó zeneterápia, amely a műrészletek meghallgatásával emlékeket, asszociációkat vált ki. A zene megnyitja a befogadás és a közlés kapuit egyaránt. A zeneterápia a nonverbális terápiák közé tartozik, a muzsika a szavak előtti, a nyelvelsajátítás előtti állapotra tud hatni.

Éppen ennek révén lehet a magzatra, értelmi fogyatékosokra vagy akár kómában fekvő emberekre hatni. Noha a zene ritmusból, hangközökből, melódiából áll, alapja mégis a hang, amely rezgés. Ezt a rezgést veszik át a sejtek, a szervek s így az egész test: a szívritmus, a légzés, az izomtónus, az idegrendszer mind a hang rezgésének befolyása alá kerül. Ez lehet a szervezetre jótékony hatással, ezt használja ki a zeneterápia, de lehet káros is. Azt szokták mondani, elektroszmogban élünk, szerintem nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy zajszmogban élünk.

A zene a jobb agyféltekére hat, ez az intuíció, a képzelet, a kreativitás, a befogadás helye, szerepe sajnos a mai, alapvetően logikai készségeket igénybe vevő, racionális világban meglehetősen háttérbe szorult. Pedig, ha mindkét agyféltekénket aktivizálni tudjuk, sokkal hatékonyabban tudunk feladatokat elvégezni. A fentiek ismeretében nyugodtan elmondható, hogy érdemes a zenét a mindennapi kenyerünk és vizünk mellé beiktatni.

– Milyen zenét hallgassunk?

– Ez függ napszaktól, évszaktól, céltól. Reggel serkentő, táncos zenét érdemes hallgatni, ez nem feltétlenül komolyzene kell, legyen, lehet latinos vagy népzene is. Estére nyugtató, lassú, kiegyenlített tempójú zene ajánlható, ilyenek pl. a barokk zenék második tételei. Tanuláshoz Mozartot, Bachot, pl. a Brandenburgi versenyt lehet feltenni, míg a romantikusok nagyon változó dinamikájuk miatt inkább felfrissüléshez, mint feladatmegoldáshoz segítenek. Magzati korban Bach és Mozart ajánlható, koraszülötteknél megfigyelték, hogy az ezeknek a zeneszerzőknek a műveit hallgató babák hamarabb utolérték az időre született csecsemőket fejlettségükben. Nemcsak az élet kezdetén, hanem az élet végén is nagy segítséget jelent a muzsika. A hospice-munkában a nyugtató, felemelő hatású zene hallása csökkenti a földi élet elhagyásához kapcsolódó félelmet a haldoklóban.

– Milyen területeken használható még a zeneterápia?

– Szakember vezetésével, kontroll mellett lelki betegségek gyógyítására használják, akár önállóan, akár kiegészítő terápiaként vagy bevezetésként más terápiákhoz. Remek önismereti és személyiségfejlesztő hatása lehet, pl. mandala-festés zenehallgatás közben segíti az egyén elmélyülését, az önmagára fókuszálást és a saját tulajdonságainak felfedezését.

Bimbó Melinda, pszichológus

A cikk megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2005. 6., júniusi számában.

DR. KONTA ILDIKÓ HONLAPJÁT ITT TALÁLJA: Dr. Konta Ildikó Mária – Pszichológiai stúdió