
Beszélgetés dr. Konta Ildikó zeneterapeutával

Halottak napja
Kedves Melinda!
Tehát összefoglalva: szinte minden ideális lenne, de a feleségem elég régen asztmás, és kb. 4 éve egyre súlyosbodó pánikrohamok jelentkeznek nála, látszólag minden kiváltó ok nélkül. Ez különböző formákban és időközökben, illetve különböző időtartamokig és súlyosságig jelentkezik. Van, hogy egyszer csak minden átmenet és látható ok nélkül búskomorság, vagy máskor rettegés, félelem lesz úrrá rajta, ami nem tudjuk mitől és mikor fog elmúlni, mert ahogy jött úgy megy el. Van amikor éjjel légszomjra ébred, és ettől majdnem az ájulásig eljut, majd néha elég hamar, máskor nehezen és sokára oldódik ez az állapot.

Gundula Vogel képe a Pixabay -en.
Kedves Lukács!
Köszönöm a bizalmát. Azt javaslom, hogy ha a felesége hajlandó erre, keresse fel a lakóhelyükhöz tartozó pszichiátriai szakrendelést. Jó volna, ha a neje kapna gyógyszeres és pszichoterápiás kezelést is. Ha az ott dolgozó kollégáknak a gyógyszerfelíráson túl esetleg nincsen kapacitásuk terápiás munkára, kérjék meg őket, hogy ajánljanak ilyen szakembert Önöknek. Általában a családsegítő központok is alkalmaznak pszichológust, aki tb alapon elérhető. Ott is érdemes érdeklődni. Ahogy leírta a mindennapjaikat, pontosabban az estéiket, nagyon kimerítő lehet így élni. Nem törvényszerű, hogy így teljenek az estéik. Ehhez viszont a feleségének kell lépnie. Van úgy, hogy egy asztmás roham során megélt fulladásélmény „ágyaz meg” a pánikbetegségnek, de lehet több más ok is a háttérben. Meg kellene nézni közelebbről, mi az, ami félelmet keltő. Ehhez két dolog szükséges: 1. hogy a felesége motivált legyen erre, és ő maga keressen segítséget; 2. személyes találkozások sora egy szorongásos zavarok kezelésében járatos szakemberrel.
Jó egészséget kívánok mindkettejüknek!
Üdvözlettel,
Bimbó Melinda