Pánikroham és asztma

Kedves Melinda!

Én egy aggódó férj vagyok. A feleségem miatt aggódunk, mivel nagy valószínűség szerint pszichológiai alapú a szorongása. Sajnos nem tudom röviden leírni, mivel nagyon összetett, és mivel nem vagyunk szakemberek, így megítélni sem tudjuk, valójában mi is tehetnénk, kihez fordulhatnánk?
Tehát:
67 évesek vagyunk 40 éve házasok. Szeretetben, megértésben éltük le az életünket eddig, és ez most sem változott. Már felnőtt fiunkkal és lányunkkal felhőtlennek mondható a kapcsolatunk. Bár inkább “baráti”, mint szülő-gyerek viszony ez. Unokáink szeretnek bennünket, bár én nem vagyok az a “mindent megenged nagyapa”, inkább a következetesen, nagyon szerető, és tanító! Külön lakunk, de épp ideális távolságra egymástól, és épp annyi időt töltünk együtt, amennyi jól esik mindenkinknek. Tehát egyik oldalról sincs semmilyen kényszer, vagy a másik elnyomása. Bár elég szerény anyagi körülmények között élünk, nincs adósságunk. Saját kertes házban lakunk, és van egy megbízható 12 éves kisautónk.
 
pánikroham és asztma

A kép illusztráció. Forrása: Pixabay

Tehát összefoglalva: szinte minden ideális lenne, de a feleségem elég régen asztmás, és kb. 4 éve egyre súlyosbodó pánikrohamok jelentkeznek nála, látszólag minden kiváltó ok nélkül. Ez különböző formákban és időközökben, illetve különböző időtartamokig és súlyosságig jelentkezik. Van, hogy egyszer csak minden átmenet és látható ok nélkül búskomorság, vagy máskor rettegés, félelem lesz úrrá rajta, ami nem tudjuk mitől és mikor fog elmúlni, mert ahogy jött úgy megy el. Van amikor éjjel légszomjra ébred, és ettől majdnem az ájulásig eljut, majd néha elég hamar, máskor nehezen és sokára oldódik ez az állapot.

Egy éve jelent meg a sötétségtől és a csendtől való rettegés. Éjjel a rádió fülhallgatója szól a párnája alatt, hogy engem ne zavarjon, mert én meg mindig is csak csendben és sötétben tudtam nyugodtan aludni. Ha este lefekszik, és be van kapcsolva a tévé, szinte 10 perc után elalszik, de ha kikapcsolom, arra azonnal felébred és nem tud aludni, jó esetben nem esik pánikba! Én viszont ha a tévé megy, képtelen vagyok egyfolytában 10 percet is aludni, minden fényváltozásra felriadok. Volt első fali szívinfarktusom 3 éve, 4 stentet ültettek be, és 4 újraélesztés után 8 órát voltam lélegeztető gépen. Tehát fontos lenne, hogy legalább részben kipihenjem magam. A különszobában alvás fizikailag megoldható lenne, de a nejem NEM MER egyedül maradni a szobában éjszakára.  Emiatt kérném a tanácsát, ha lehet emailben is. Bár a levelem nyugodtan közzétehető. Köszönöm előre is válaszát
Üdvözlettel,
Lukács
.

Kedves Lukács!
Köszönöm a bizalmát. Azt javaslom, hogy ha a felesége hajlandó erre, keresse fel a lakóhelyükhöz tartozó pszichiátriai szakrendelést. Jó volna, ha a neje kapna gyógyszeres és pszichoterápiás kezelést is. Ha az ott dolgozó kollégáknak a gyógyszerfelíráson túl esetleg nincsen kapacitásuk terápiás munkára, kérjék meg őket, hogy ajánljanak ilyen szakembert Önöknek. Általában a családsegítő központok is alkalmaznak pszichológust, aki tb alapon elérhető. Ott is érdemes érdeklődni. Ahogy leírta a mindennapjaikat, pontosabban az estéiket, nagyon kimerítő lehet így élni. Nem törvényszerű, hogy így teljenek az estéik. Ehhez viszont a feleségének kell lépnie. Van úgy, hogy egy asztmás roham során megélt fulladásélmény “ágyaz meg” a pánikbetegségnek, de lehet több más ok is a háttérben. Meg kellene nézni közelebbről, mi az, ami félelmet keltő. Ehhez két dolog szükséges: 1. hogy a felesége motivált legyen erre, és ő maga keressen segítséget; 2. személyes találkozások sora egy szorongásos zavarok kezelésében járatos szakemberrel.
Jó egészséget kívánok mindkettejüknek!
Üdvözlettel,
Bimbó Melinda