Mit lehet tudatosan tenni annak érdekében, hogy a gyermek világra jövetele olyan élmény legyen, amely az anyát saját nőiségében, belső erejében erősíti meg, a gyermek számára pedig a sikeres megküzdés mintáját hordozza?
Hasilló Annamária szülésznővel beszélgettünk.

– Mennyire van a nőknek igényük arra, hogy felkészüljenek a szülésre?

– Egyre többen vannak, akik a terhességről, szülésről számos információt szereznek kismamatorna, magazinok, baba-mama jóga stb. révén. Ez a tájékozódás serkenti a szülő nőt arra, hogy a saját testére figyelni tudjon. Ez utóbbit szoktam tanácsolni a szülésre való felkészítés során is, a test igényeire való figyelni tudással erősödik meg a kismamák saját testükbe vetett bizalma. Amikor ezt a szülőszobán is megtapasztalják, az olyan testi és lelki megerősítést ad számukra, ami a nőknek, anyáknak alapvető. A szülésre való felkészítés során az anyákkal a szülés előtt is találkozunk. A személyes kapcsolat kialakításán túl ezeknek a találkozásoknak fontos célja a tájékoztatás is. Minden nőnek joga van a korrekt, széleskörű információszerzéshez. A bábák tájékoztatni tudják őket a döntési lehetőségekről, a hazai ellátás hagyományos és újszerű alternatíváiról, az informált döntést elősegítő kutatási eredményekről és a nemzetközi egészségügyi szervezetek ajánlásairól. Érdemes a tájékozódás után a saját igények szerint szülési-születési tervet összeállítani. Ezt a szülésznő mellett az orvossal is meg kell beszélni, hogy az igények, elvárások összeegyeztethetőek legyenek az intézményi ellátással.

– A saját testre való tudatos odafigyelés segíthet értelmet adni a fájdalomnak?

– Azok az anyák, akik tervezték és szeretettel várták gyermeküket, mintha a szülőszobán kevésbé éreznék fájdalmasnak a vajúdás szakaszait. Ha felkészítjük az anyákat, hogy a fájdalom érzése miből is áll, hogy a méhösszehúzódás hogyan segíti a babát egyre lejjebb és lejjebb a szülőcsatornán, az sokat tud segíteni a fájdalom természetességének elfogadásában. Nagy egyéni különbségeket látunk. A felkészült vajúdó nők között is vannak, akik fájdalmasnak élik meg a szülést. Ugyanakkor épp nemrégiben sétált be nyugodtan hozzánk egy várandós anya rendszeres méhösszehúzódásokkal. Az előkészítés után először szülőként is gátmetszés nélkül szült. Egyszerűen megkérdezte, hogy nyomhat-e már, és amikor mondtam, hogy igen, akkor szépen fokozatosan elkezdte nyomni kifelé a kisbabáját. Felmerült bennem a kérdés, vajon a vajódásról, szülésről milyen képet kaphatott otthon.

– Összefoglalná röviden annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet egy korábbi Születés Hete rendezvénysorozat keretében ismertetett?

– Az egyéni szülésfelkészítés eredményességét támasztja alá az a statisztika, amelyben a 2000-2005. évek közötti 7892 szülés lefolyását dolgoztam fel. Három csoportot hasonlítottam össze: a felkészítő tréningeken részt vett szülő nők csoportját; a „műszakos csoportot”: náluk csak a vajúdás, szülés alatt alkalmaztam a szülést elősegítő módszereket; a harmadik csoportot a szülőszobán történt többi szülés képezte. Császármetszésre a felkészítésben részt vevők mindössze 1,74 százalékánál volt szükség, míg a műszakos csoport 5,84 százaléka, és a többi szülő nő 10,7 százaléka hozta világra gyermekét császármetszéssel. Hasonlóképp alakultak az eredmények többek között a gátrepedés és a hüvelyi sérülések tekintetében is.

Bimbó Melinda

A cikk eredeti változata megjelent a Fehér Hangok egészségnevelő kiadvány 2007. 3., márciusi számában.

HASILLÓ ANNAMÁRIA SZÜLÉSZNŐ, NEMZETKÖZI LAKTÁCIÓS SZAKTANÁCSADÓ HONLAPJÁT ITT TALÁLJA:

Hasilló Annamária szülésznő, nemzetközi laktációs szaktanácsadó