Csontig lerágott témának gondoltam, mégis azt látom, sok ember számára kérdés, hogy mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között. Úgyhogy íme:

A pszichológus bölcsészkarra jár, öt éven keresztül pszichológiát tanul. Ezt követően képződhet tovább és szakvizsgázhat pl. klinikai szakpszichológusként, tanácsadó szakpszichológusként, pedagógiai szakpszichológusként, stb.

A pszichiáter általános orvosként végez az orvosi egyetemen. Ezt követően továbbképződik és pszichiátriából tesz szakvizsgát. A pszichiáterek jogosultak gyógyszeres kezelés (farmakoterápia) végzésére.

Fontos tudni, hogy vannak olyan lelki gondok, a személyiségfejlődésnek olyan elakadásai, amelyekben nem várható az, hogy a gyógyszeres kezelés hatására fog rendeződni a személy problémája.  Pl. hogy mennyire tud kiállni az illető magáért (asszertivitás), hogyan tudja a konfliktusait kezelni, stb. Ezeket meg kell és meg is lehet tanulni.

A mentális zavarok egy részénél sokszor alkalmaznak kombinált kezelést:  pszichoterápiás segítséget és gyógyszeres kezelést is kap a beteg. Pl. pánikbetegség ill. depresszió esetén. Ilyen esetekben gyakori a pszichológus és a pszichiáter együttműködése.

Vannak olyan mentális rendellenességek, ahol viszont elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés szerepe. Tipikusan ilyenek a nagypszichiátriai kórképek, pl. a schizophrenia vagy a mániás depresszió.  Itt a pszichológusnak maximum támogató szerep juthat, vagy diagnosztikai munkával segíthet pontosabb képet adni arról, hogy milyen betegség áll a tünetek mögött, van-e öngyilkossági veszélyeztetettség, stb.

Szakember választásnál a fentieket érdemes tekintetbe venni. De akár pszichológushoz, akár pszichiáterhez fordulunk, az első beszélgetés során ő segíteni fog bennünket abban, hogy a panaszok, problémánk  milyen ellátási formával és milyen szakember segítségével orvosolható leginkább. Ha szükséges, továbbirányít.

Orvosok és klinikai szakpszichológusok képződésük egy későbbi állomásán szakvizsgázhatnak pszichoterápiából. Ez a cím teszi jogosulttá őket szakpszichoterápia végzésére. Ez egyben azt is  jelenti, hogy a pszichoterapeuta cím megszerzésének feltételeként képesítést szereznek egy szakpszichoterápiás módszer alkalmazására az adott terápiás iskola képzési rendje szerint. (Pl. pszichoanalitikusok, kognitív viselkedésterapeuták, családterapeuták, pszichodráma pszichoterapeuták, stb. lesznek.)

Lehet ezt a kérdést hosszan ragozni még, ezt most itt nem teszem. Záró gondolatként azt fontosnak tartom kiemelni, hogy akár pszichológushoz, akár pszichiáterhez fordul, biztos lehet abban, hogy az Ön problémájának kezeléséhez jóval nagyobb szakmai háttérrel rendelkezik, mint a pusztán önismereti tanfolyamokat elvégzett, sokszor más területről (pl. gazdaság, pénzügy) érkező segítők. Természetesen a pszichiáterek és pszichológusok között is szép számmal vannak, akiknek más diplomáik is vannak. De mint ahogy az orgonista, teológus Albert Schweitzer beiratkozott az orvosi egyetemre, mert gyógyítani akart, ők is visszaültek az iskolapadba, és 5-6-12 éven keresztül képződtek, hogy képesek legyenek kivizsgálni és kezelni különböző lelki bajokat.

Bimbó Melinda, klinikai szakpszichológus